David Cranz Historie von Groenland című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)

Cranz, David: Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. Buda, Landerer Anna, 1810....

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Sz. Kristóf Ildikó
Other Authors: Krász Lilla, Fellegi Zsófia, Palkó Gábor
Format: Book Part
Language:unknown
Published: Zenodo 2022
Subjects:
Online Access:https://doi.org/10.5281/zenodo.7590539
Description
Summary:Cranz, David: Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. Buda, Landerer Anna, 1810. / DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s Historie von Groenland, excerpts (1810) Dobosy Mihály Grönlánd históriája című fordításának három részletét közlöm. 1/ Előszavának egy részletét az útleírások növekvő korabeli jelentőségéről, a göttingeni egyetemről és A. H. Heeren (1760-1842) kurzusairól, valamint David Cranz (1723-1777) morva misszionárius grönlandi útibeszámolójának a jelentőségéről. Utóbbi alapos, részletekbe menő leírást kínált az ottani (ős)lakosokról, természeti környezetükkel együtt. 2/ Az egyik legérdekesebb lábjegyzetet a testdíszítésről és a tetoválásról, amely „a’ természet állapotjában lévő embernek” igazán testközeli, aprólékos megközelítését, használati tárgyainak a megfigyelését adja. A szövegrészlet azon ritka és értékes dokumentumok sorába tartozik, amelyek elmondják, miket is láttak a magyar peregrinus diákok a göttingeni Naturkabinet-ben. A szöveg azt is mutatja, hogy magának Dobosynak milyen kiváló etnográfusi/antropológusi szeme volt – saját szavaival élve, ő is a „szemesebb és tudósabb útazó”- k közé tartozott. 3/ Egy részletet J. F. Blumenbach (1752-1840) göttingeni orvos és természettudós rendszerére alapulóan az emberiség korabeli felosztásáról külső, fizikai jegyek alapján (öt rassz). Dobosy név szerint is hivatkozik Blumenbachra, s leszögezi, hogy a régebbi korok monstrumaiban már nem hiszünk (amilyenek például a „farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai Óriások, Madagaskári törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai”). Dobosy szövegeiben érdemes észrevenni a pontosságra törekvő jegyzetelési módot is, ami ekkortájt van kialakulóban a tudományos diskurzusokban („Lásd Blumenbach ...