Die samojedischen Konjugationsarten und die Frage eines uralischen Ergativs : Anmerkungen zur sog. Reflexiven Konjugation des Nordsamojedischen

• Main Author: Katzschmann Michael
• Format: Text
• Language: Hungarian; German
• Published: 2000
• Subjects: 06. Bölcsészettudományok; 06.02. Nyelvek és irodalom; Bár; Sog; samojed*
• Online Access: http://acta.bibl.u-szeged.hu/3849/

A birtokos személyragok (Px) és az igei személyragok (Vx) viszonyából kiindulva a szerző kísérletet tesz annak bemutatására, hogy milyen funkciókkal rendelkezik az északi szamojéd nyelvek reflexív konjugációja (RK). Elsősorban a a RK és a szubjektív konjugáció (SK), valamint a predikatív igeragozás (PF) egyes számú alakjai közötti viszonyra koncentrál. Az imperszonáliákon keresztül a szölkup is idevonható, bár RK-val nem rendelkezik. A RK eredetére vonatkozó eddigi tisztán formális magyarázatkísérletek, melyek kiindulópontja a Vx3Sg, nem meggyőzőek. Már Katz sem talált értelmes funkciót a 3. személy számára, csak akkor, ha ergatív szereppel kapcsoljuk össze. Ergatív szerkezettel az osztják rendelkezik, s nyomai esetleg a szölkupban is felfedezhetők. De sok uráli nyelv passzív szerkezetei is alapulhatnak eredeti ergatívokon. Itt a RK járulékos jele, a *j is nagyon fontos szerepet játszik. Ez a jel *jV alakban sok funkcióban megtalálható a PU-ban, mind a deverbális névszókban, mind a momentán, valamint inchoatív igékben, de a reflexívumban, ill. a passzívumban is. Éppen ezek azok a funkciók, melyeket ma a RK vesz át. Ezért kiindulhatunk abból, hogy a RK-nak több forrása is van, melyek közül az egyik minden bizonnyal egy ergatívusz volt, s amely talán az egykori VSX típusból az uráli SOV típusba való átmenet során tünt el, ill. feloldódott többek között az északi szamojéd RK-ban. Ezt a feltételezést néhány olyan adat igazolja, melyekben bár akk.-tárgy található, de az ige reflexíven van ragozva. Mivel a szerző ezeket az adatokat szúrópróbaszerűen válogatta ki, javaslatot tesz a jelenség újabb, alaposabb vizsgálatára és feldolgozására.