Morphosyntaktische Betrachtungen zur Nganasanischen Negation

A tagadó igével történő negáció számos uráli nyelvből kiveszett, az észak-szamojéd nyelvekbenazonban másképpen alakult a tagadás: a negatív ige megmaradt, sőt újabb tagadó igék fejlődtek ki. A többi uráli nyelvhez hasonlóan a nganaszanban is gyakori a szuffikszumok halmozódása. A toldalékok Teresíen...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Katzschmann Michael
Format: Text
Language:Hungarian
German
Published: 1995
Subjects:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/3773/
Description
Summary:A tagadó igével történő negáció számos uráli nyelvből kiveszett, az észak-szamojéd nyelvekbenazonban másképpen alakult a tagadás: a negatív ige megmaradt, sőt újabb tagadó igék fejlődtek ki. A többi uráli nyelvhez hasonlóan a nganaszanban is gyakori a szuffikszumok halmozódása. A toldalékok Teresíenko szerint a következő sorrendben járulnak a szótőhöz: képző/aspektusképző — mód-/idŐjel - személyrag. Az aspektusképst az egyéb képzőktől, a módjeleket az időjelektől nem mindig könnyű elhatárolni. Tagadó igés szerkezetekben a negativ ige jelöli a szintaktikai viszonyokat, veszi fel az idő- és módjeleket, valamint a személyragokat. Érdemesnek látszik megvizsgálni, hogy a tagadott foigén a tipikus gégezárhangon kívül kimutathatók-e további szuffikszumok. A csaknem teljes publikált nganaszan nyelvi anyag átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a tagadott tő mutat néhány figyelemre méltó sajátosságot. A következő szuffikszumok fordulnak elő rajta: -nanduf-naendy voluntatív-optatív, -ta/-ée imperfektiv, -ruZ-lu tranzitív, -r frekventatív/habituatív,-ptV imperfektiv, -"ku/-gu ?, -naraZ-nara duratív/habituatív, -de ??, -V"V ?? s néhány egyedi példa. A következő toldalékok egyáltalán nem fordulnak elő a tagadott igén: időjelek, a kérdő- és a felszólító mód jele, -bV (gerundium), -nVgV (szupínum), -jrVAurV/V, -bVnV (kondicionálisz), -#V/V (iteratív), -ntV (??). A -gUiceZ-kalice karitív képző mind a tagadó, mind a tagadott igén állhat. Mivel a tagadott igén jelentkező szuffikszumok közül csak a -de és a -V"V funkciója tisztázatlan, a szerző csak ezek tárgyalására tér ki részletesen. Felsorolja és elemzi valamennyi adatát, majd áttekinti a számításba vehető magyarázatokat. Összegzésként megállapítja, hogy az adatok szűkössége miatt nem lehet meggyőző megoldást találni. A vizsgált szuffikszumok annyiban sajátosak, hogy a .megfelelő igék finitum alakjaiban nem fordulnak elő. Nominális (igenévi?) eredetük fonetikai okokból valószínűsíthető, de szinkrón szempontból semmiképpen nem nomenek.