| Summary: | A vízimadarak fontos szerepet játszanak a vízi élőlények propagulumainak terjesztésében. Eddig 25, a témában végzett tanulmány során 223 növényfaj propagulumait mutatták ki három récefaj (Anas acuta, A. penelope és A. platyrhynchos) tápcsatornájából- és/vagy székletéből, amelyek többnyire a vegetáció domináns és széles elterjedésű fajai közül kerülnek ki. Jóval kevesebb a vegetációban ritkán előforduló növényekről szóló adat. Emiatt a vizsgálatunk során célul tűztük ki, hogy megfigyeljük egy ritka előfordulású, kemény héjú maggal rendelkező növényfaj (Astragalus contortuplicatus) esetében, hogy terjeszthetik-e récék elfogyasztott magvait, illetve a magvakból egészséges növények fejlődnek-e. Kísérletünk során összesen 10 récét [4 tőkés récét (Anas platyrhynchos) és 6 esetben pedig ennek háziasított alakját (Anas platyrhynchos domestica)] használtunk. Az állatokat a kísérlet időtartama alatt egymástól elkülönítve, ketrecekben tartottuk. Állatonként 100–100 Astragalus contortuplicatus magot etettünk meg velük. A bélsarat 7, 21 és 45 órával az etetés után összegyűjtöttük, majd beszárítottuk. Az így nyert mintákból kiválogattuk a látszólag épségben átjutott magvakat, amelyek életképességét agaróz gélen vizsgáltuk csíráztatással. Négyszer 100 magot azonos körülmények között kontrollként (kezelés nélkül), ill. háromszor 50 kezelt kontrollt is csíráztattunk. A kezelés során smirglit alkalmazva felsértettük a maghéjat. A dörzspapírt összesen 10-szer húztuk át minden egyes magon. Munkánk során megállapítottuk, hogy a faj magvainak legalább egynegyede megőrzi csíraképességét a récék bélcsatornájában. Az elfogyasztott magvak többsége hét órán belül kiürül az állatok szervezetéből, de kisebb hányaduk akár 21 óránál többet tölthet az állatok tápcsatornájában. Az átjutott Astragalus controtuplicatus propagulumok jelentősen nagyobb arányban csíráznak, mint a kezeletlen magvak. Tehát a récék zúzógyomrában keletkező mechanikai sérülések elősegíthetik a keményhéjú magvak csírázását. gj Biológus MSc/MA
|
|---|