A barramundi (lates calcarifer, bloch, 1790) és a vörös árnyékhal (sciaenops ocellatus, l. 1766) ivadéknevelési és takarmányozási technológiának fejlesztése

A doktori kutatásom során két, a hazai akvakultúrában újnak tekinthető halfaj, a barramundi (Lates calcarifer) és vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) lárva- és ivadéknevelési technológiáját tanulmányoztam. Az értekezés célkitűzése a kobalt, a cink és a mangán alkalmazási lehetőségeinek feltárása a...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Fehér, Milán
Other Authors: Stündl, László, Váradi, László, Állattenyésztési tudományok doktori iskola
Language:Hungarian
English
Published: 2014
Subjects:
Online Access:http://hdl.handle.net/2437/195276
Description
Summary:A doktori kutatásom során két, a hazai akvakultúrában újnak tekinthető halfaj, a barramundi (Lates calcarifer) és vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) lárva- és ivadéknevelési technológiáját tanulmányoztam. Az értekezés célkitűzése a kobalt, a cink és a mangán alkalmazási lehetőségeinek feltárása a barramundi nevelésének korai szakaszaiban, a lárva számára nélkülözhetetlen élő táplálékként szolgáló Artemia naupliusz, illetve a tápra szoktatott ivadékok esetében a mesterséges takarmány nyomelem kiegészítésén keresztül. A vörös árnyékhal szempontjából legfontosabb makro és mikroelemek élettani hatásait nem a takarmány által történő adagolás, hanem a vízből való felvétel alapján vizsgáltam. Az eredmények azt mutatták, hogy a frissen keltetett Artemia lárva a 24 órás dúsítási periódus során nagy mennyiségben és hatékonyan, az alkalmazott koncentrációval párhuzamosan képes akkumulálni mindhárom nyomelemet. A barramundi lárvák nyomelemekkel gazdagított Artemia naupliusszal történő etetése valamennyi mikro elem és kezelés tekintetében statisztikailag is kedvezőbb növekedési mutatókat eredményezett a kontroll kezeléshez viszonyítva, a kobalt és a mangán együttes adagolása ugyanakkor az állományok szétnövéséhez, illetve kannibalizmushoz és alacsonyabb megmaradáshoz vezetett. A mesterséges takarmány nyomelem kiegészítése nem befolyásolta szignifikánsan a barramundi ivadékok termelési mutatóit, illetve az állományok egyöntetűségére sem volt hatással. Az ivadékok elemösszetétel vizsgálatának eredményei azt mutatták, hogy a kontrollként alkalmazott táp cink tartalma önmagában fedezi a korosztály nyomelem szükségletét. Bár az ivadékok legfontosabb termelési mutatói a kobalt és a mangán kiegészítés hatására sem változtak, a nyomelemek halakban mért, a kontrollhoz képest szignifikánsan nagyobb koncentrációja alapján a halfaj szükségletei magasabbak a kontroll táp esetében megállapított értékeknél. A vörös árnyékhal ivadékokkal végzett vizsgálatok alapján bizonyítást nyert, hogy a nevelés során a víz kalcium-magnézium arányának ...