Agrárterületek értékelése a jellemző madárfajok denzitása és a mezei pacsirta rátermettsége alapján

Hazánk kétharmada mezőgazdasági terület, mely amellett, hogy biztosítja az élelmiszerellátást, számos növény- és állatfajnak jelent fontos életteret. A 2004-es EU csatlakozás óta a gazdálkodást a Közösségi Agrárpolitika (KAP) irányítja, mely intenzifikációra ösztönző hatásának tulajdonítják a régebb...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Bíró, Judit
Format: Thesis
Language:Hungarian
Subjects:
Kap
Online Access:http://hdl.handle.net/10832/207
Description
Summary:Hazánk kétharmada mezőgazdasági terület, mely amellett, hogy biztosítja az élelmiszerellátást, számos növény- és állatfajnak jelent fontos életteret. A 2004-es EU csatlakozás óta a gazdálkodást a Közösségi Agrárpolitika (KAP) irányítja, mely intenzifikációra ösztönző hatásának tulajdonítják a régebbi EU tagországok agrárterületekhez kötődő madárpopulációinak összeomlását. A KAP-ban rejlő potenciális veszély miatt alapvetően fontos a hazai állományok vizsgálata. Kutatásom egyik célja öt, az agrártájhoz kötődő karakterisztikus madárfaj élőhely-preferenciáinak felmérése volt előfordulás-adatokon keresztül. A denzitás azonban nem mindig megbízható indikátora egy élőhely minőségének (pl. menekült hatás miatt), ezért a mezőgazdasági kultúrák jellemzésére a mezei pacsirta (Alauda arvensis) énekének időtartamát mértem. A pacsirta énekének időtartama olyan becsületes jelzés, mely információt ad az egyed rátermettségéről, a jobb minőségű hímek pedig kedvezőbb élőhelyet foglalnak. Ilyen megközelítésben mezőgazdasági területek minősítésére még nem került sor. A madárszámlálásokat 2008. áprilisától májusig négy időpontban végeztem a Hevesisík Érzékeny Természeti Területen (ÉTT) két, összesen 9700 méter hosszú transzekt mentén. Hét különböző mezőgazdasági kultúrára nézve vizsgáltam az öt faj- fürj (Coturnix coturnix), mezei pacsirta, sárga billegető (Motacilla flava), cigánycsuk (Saxicola torquatus) és sordély (Emberiza calandra)- eloszlását, kultúránkénti denzitásokkal számolva. Eredményeim alapján a vizsgált madárfajok eloszlása fajspecifikus volt, a cigánycsuk és a sordély szignifikáns preferenciát mutatott az ugar és a repce, illetve utóbbi ezeken kívül a gyep iránt is. A sárga billegető és a mezei pacsirta marginálisan szignifikáns preferenciát mutatott a repce iránt, míg a fürj egyik kultúrát sem részesítette előnyben a többihez képest. 26 Az énekidőtartam-felmérésre 2009. áprilisban és júniusban a Hevesi-sík ÉTT-n, illetve júniusban Szombathely környékén került sor. Gyep-, búza- és repcetáblákon mértem az éneklés ...