Utazás az úszó jégen

Tartalom ELSŐ KÖTET BEVEZETÉS. ELSŐ FEJEZET. Az előkészületek. MÁSODIK FEJEZET. Az indulás. HARMADIK FEJEZET. Búcsú Norvégiától. NEGYEDIK FEJEZET. A káriai tengeren keresztül. ÖTÖDIK FEJEZET. A téli éjszaka. HATODIK FEJEZET. Egyhangú élet a hajón. HETEDIK FEJEZET. Új év régi életmód. NYOLCADIK FEJEZ...

Full description

Bibliographic Details
Main Author: Fridtjof Nansen
Other Authors: Zigány Árpád, Varjú Mária
Format: Manuscript
Language:Hungarian
Norwegian
Subjects:
Online Access:http://mek.oszk.hu/11700/11779
Description
Summary:Tartalom ELSŐ KÖTET BEVEZETÉS. ELSŐ FEJEZET. Az előkészületek. MÁSODIK FEJEZET. Az indulás. HARMADIK FEJEZET. Búcsú Norvégiától. NEGYEDIK FEJEZET. A káriai tengeren keresztül. ÖTÖDIK FEJEZET. A téli éjszaka. HATODIK FEJEZET. Egyhangú élet a hajón. HETEDIK FEJEZET. Új év régi életmód. NYOLCADIK FEJEZET. Tavasz és Nyár 1894-ben. KILENCEDIK FEJEZET. Második ősz az örökös jég között. TIZEDIK FEJEZET. Előkészületek a szánutazáshoz. MÁSODIK KÖTET TIZENEGYEDIK FEJEZET. Az 1895-iki új esztendő. TIZENKETTEDIK FEJEZET. Bepillantás a mélytenger titkaiba. TIZENHARMADIK FEJEZET. Búcsú a "Fram"-tól. TIZENNEGYEDIK FEJEZET. Küzdelem életre-halálra. TIZENÖTÖDIK FEJEZET. A "sóvárgás tanyája". TIZENHATODIK FEJEZET. Végre szárazföld. TIZENHETEDIK FEJEZET. Új téli szállásunk. TIZENNYOLCADIK FEJEZET. Utban hazafelé. TIZENKILENCEDIK FEJEZET. A találkozás. HUSZADIK FEJEZET. A "Fram" hazatérése. Bevezetés . Tervem röviden a következő: oly kicsiny de oly erős hajót építtetek aminőt csak lehetséges éppen csak akkorának kell lennie hogy 12 ember számára öt esztendőre való eleség és szénkészlet beleférjen. Számításom szerint körülbelül 170 tonnás hajó éppen elégséges erre a célra olyan gépnek kell benne lennie hogy a hajó óránként hat tengeri mérföldet tehessen de a mellett fel kell szerelve lennie teljes vitorlázattal és kötélzettel is. A legfontosabb ennél a hajónál az hogy olyan elvek szerint épüljön amelyeknek segítségével kibírja a jég nyomását. Az oldalainak olyan meredekeknek kell lenniük hogy a jég amikor nyomni kezdi ne tudjon belekapaszkodni mint ahogy ez a "Jeannette"-tel s a többi hajókkal történt amelyek sarki expedíciókat vittek: hanem e helyett emelje a jég a magasba. Nagyobb változásra nem igen lesz szükség a szerkezetben de ez a legfontosabb szempont: mert még a "Jeannette" is bár az alakja határozottan célszerűtlen volt teljes két esztendeig kibírta a roppant jégnyomást. Hogy a hajónak könnyen meg lehet adni az itt szóban forgó alakot avval mindenki tisztában van aki már látott hajót a jégnyomás hatása alatt. Ugyanebből az okból kicsinynek is kell lennie a hajónak mert arról nem is szólván hogy könnyebb kormányozni a jég között bizonyos az hogy a jégnyomás könnyebben felemeli valamint az is hogy kis hajót könnyebb erősnek készíteni mint nagyot. Természetes az is hogy ezt a hajót válogatott anyagból kell építeni. Igaz hogy sajátos formája és szűk volta miatt nem lesz valami jó és kényelmes hajó ez azonban nem nagy fontosságú dolog a jégtől zajló tengeren ahova mi készülünk. Ha megvan ez a hajó valamint a tíz legfeljebb tizenkét emberből álló legénység melyet gondosan kell összeválogatni elsőrendű edzett matrózokból ha továbbá megvan az öt esztendőre szánt eleség és egyéb felszerelés amely minden tekintetben a legjobb amit korunk csak nyujtani képes akkor azt hiszem a vállalkozásnak feltétlenül sikerülnie kell. Ezzel a hajóval meg fogjuk kísérelni hogy a Behring-szorosan át és nyugat felé Szibíria északi partjai mentén felhatoljunk az újszibíriai szigetekig még pedig oly korán nyáron amily korán csak a jég megengedi. (Ha kezdetben arra gondoltam is hogy a Behring-szorosan megyünk ez csak azért történt mert azt hittem hogy erről az oldalról érhetők el az újszibíriai szigetek legkorábban és legbiztosabban. Amikor azonban tüzetesebben foglalkoztam a dologgal rájöttem hogy ez kétséges s ezért szántam rá magamat a rövidebb útra a Káriai-tengeren át észak felé kerülve meg a Cseljuszkin-fokot). Az újszibíriai szigetekhez érve nagyon jól fel kell használni az időt az áramlási és jégviszonyok megvizsgálására megvárván azt a legkedvezőbb pillanatot amikor lehetséges legmesszebbre felhatolni észak felé a jégmentes vizen. Ha tekintetbe vesszük az amerikai cetvadászok tudósításait a Behring-szorostól északra fekvő tenger jégviszonyairól akkor ezt az időpontot augusztusra vagy szeptember elejére tehetjük. Ha elérkezett a kedvező pillanat akkor északi irányban vágunk keresztül a jégen olyan messzire amennyire csak lehet. Hogy ily módon tovább juthatunk mint a legészakabbra fekvő újszibíriai sziget azt csaknem teljes bizonyossággal következtethetjük a Jeannette-expedíció eredményeiből. Mialatt ez az expedíció a Bennet-szigettől északra vergődött a jégben De Long azt jegyezte fel naplójában hogy ott "sötét víztükröző eget" láttak mindenfelől: vagyis olyan eget mely mindenfelől nyílt víznek a tükörképétől lett homályosabb. Amiből az következik hogy legalább is valamennyire erős jégtörőhajóval keresztül lehet vergődni ezeken a nyílt vizeken. E tekintetben gondolni kell arra is hogy ugyancsak a Jeannette- expedíció csónakokon és pedig részben nyílt vizen utazott a Bennet- szigettől egészen a szibíriai partokig ismeretes hogy az expedíció nagyobb része ezeken a partokon érte tragikus végét. Nordenskjöld nem jutott tovább észak felé (1878 augusztus végén) az említett szigetcsoport legdélibb szigeténél: itt azonban a tenger mindenfelé szabad volt. A valószínűség tehát megvan arra hogy képesek leszünk az újszibíriai szigetek mellett felhatolni észak felé: ha pedig már ennyire jutottunk akkor benne is vagyunk abban az áramlásban amely a "Jeannette"-et vitte ekkor tehát csak arról lehet szó hogy tovább törtessünk észak felé míg a jég fogva tart bennünket. Itt alkalmas helyet választunk ki jól lekötözzük lehorgonyozzuk a hajót megfelelő jéghegyek közé s aztán hagyjuk hogy feltornyosuljon körülötte a jég ahogy neki tetszik - minél magasabbra annál jobb ez a jégtorlódás csak felemeli a hajót s az így még biztosabban és szilárdabban fog ülni. Hogy a hajó a jég nyomása alatt esetleg oldalt dől az bizonyos mértékben lehetséges ugyan de nem sokat jelent. Ettől fogva az áramlás veszi át a hajó továbbszállításának szerepét mert a hajó már nem szállító eszköz lesz többé hanem csak táborhely és téli szállás ahol elegendő időnk lesz arra hogy a tudományos megfigyeléseket pontosan elvégezhessük. Ily módon azok után amiket már az imént elmondtam és bebizonyítottam valószínű hogy az expedíció eljuthat a sarkig és a sarkon keresztül tovább a Grönland és Spitzbergák közt fekvő tengerbe. Itt aztán amint a 80-ik szélességi fokot elértük sőt talán már előbb is ha kezdődik a nyár kilátásunk lehet arra hogy kiszabadítjuk hajónkat a jégből s aztán hazavitorlázhatunk. Ha azonban a hajó idő előtt elpusztulna - ami lehetséges ugyan bár nem tartom valószínűnek ha az imént említett elvek alapján építik meg - az expedíció még akkor sem vall kudarcot mert a visszautazásnak mégis csak a sarkon keresztül kell megtörténnie az említett áramlással amely végre is az észak-atlanti medencébe visz bennünket. Jég ugyanis elegendő van amelyen vitethetjük magunkat az áramlással s az utazásnak ezt a módját már azelőtt is kipróbáltuk. Ha a Jeannette-expedíciónak elegendő elesége van s rajta marad azon a jégdarabon amelyen később megtalálták az általa hátrahagyott tárgyakat akkor bizonyára egészen más vége lett volna ennek az expedíciónak! A hajó ha betöri is a jégnyomás nem süllyedhet oly gyorsan hogy elegendő idő ne legyen a menekülésre még pedig az összes eleséggel és egyéb készlettel együtt amit kényelmesen ki lehet hordani valami hatalmas jégdarabra amelyet már előzőleg kiválasztottunk erre az eshetőségre. Itt ütjük fel sátrainkat amelyeket egyenesen e célból viszünk magunkkal. Hogy eleségünket s egyéb készleteinket megkaphassuk nem valamennyit rakjuk egy helyre hanem felosztva raktározzuk el a jégdarabon s olyan fatutajokra rakjuk amelyeket deszkákból és gerendákból ácsolunk össze. Ezzel meggátoljuk hogy a készletből és eleségből bármi is a tengerbe sülyedjen ha véletlenül beszakad alatta a jég. Mert éppen egy jégdarabnak a kettétörése miatt vesztette el felszerelésének egy részét a "Hansa" legénysége amely félesztendőnél tovább utazott lefelé egy óriási jégtáblán Grönland keleti partjainak mentén. Az ily utazás sikeréhez csak két dolog szükséges: jó ruházat és sok eleség erről pedig gondoskodhatunk. Ekkor pedig éppoly biztosan leszünk a jégtáblán is mint ha a hajónkon lennénk: s éppen olyan jól eljuthatunk a Grönlandi tengerbe is. Ha aztán odaértünk a különbség csak az lesz hogy hajó helyett csónakjainkon kell majd tovább utaznunk amelyek éppoly biztosan elvihetnek bennünket a legközelebbi kikötőig. Így hát azt hiszem: megvan a túlnyomó valószínűség arra hogy ez az expedíció feltétlenül sikerülni fog. . Képekkel és térképpel korrektúrázott szöveg Készült az ISZT támogatásával.