Az örök görögország és a változó Európa

Az európai integráció jelenlegi állapota az 1950-es években a hatok által elkezdett fokozatos közösségépítő folyamat eredménye. A második világháború befejezését követően a megmaradt romok között joggal merült fel a kérdés: mi legyen Európával? A válasz kézenfekvő: integráció. 1946 szeptemberében Ch...

Full description

Bibliographic Details
Main Authors: Szabó, Kornélia, Kiskúti, Petra
Other Authors: Kowalik, Tamás
Format: Other/Unknown Material
Language:Hungarian
Published: 2001
Subjects:
Online Access:http://hdl.handle.net/10831/34793
id fteotvoslorandun:oai:edit.elte.hu:10831/34793
record_format openpolar
institution Open Polar
collection Eötvös Loránd University: ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)
op_collection_id fteotvoslorandun
language Hungarian
topic jogtudomány
politológia
társadalomtudomány
politikatudomány
spellingShingle jogtudomány
politológia
társadalomtudomány
politikatudomány
Szabó, Kornélia
Kiskúti, Petra
Az örök görögország és a változó Európa
topic_facet jogtudomány
politológia
társadalomtudomány
politikatudomány
description Az európai integráció jelenlegi állapota az 1950-es években a hatok által elkezdett fokozatos közösségépítő folyamat eredménye. A második világháború befejezését követően a megmaradt romok között joggal merült fel a kérdés: mi legyen Európával? A válasz kézenfekvő: integráció. 1946 szeptemberében Churchill Zürichben tartott beszédében vázolta fel először az integráció lehetséges jövőképét, amikor Európai Egyesült Államokról beszélt. Egy Franciaország és Németország vezetése alatt álló olyan unióról beszélt, amelybe minden csatlakozni kívánó állam beléphet. Az egyre súlyosbodó kelet-nyugat konfliktus fényében az európai mozgalom tartós lendületet kapott az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezettől (Organisation for European Economic Cooperation – OEEC), melyet a Marshallterv hathatós végrehajtására hoztak létre. Az amerikaiak szintén támogatták az európai egyesítés tervét, hiszen ettől remélték a rájuk nehezedő teher könnyítését, a nyugat-európai országok pedig a közösség létrehozásával szerették volna elkerülni valamely új nemzetállam törekvését az egyeduralomra. Az európai egyesítés ötlete nem kötődött egyetlen politikai koncepcióhoz. Nem ragaszkodtak egy teljesen zárt modellhez, így a fejlődés irányát mindig az adott nemzetközi-politikai helyzet határozhatta meg. Első lépésként 1949. május 5-én az Európa Tanácsot alapították meg, ez volt az európai mozgalom születésének pillanata. A politikai csatározások főleg akörül zajlottak, hogy a nemzetek átruházzák-e szuverenitásukat Európára, azaz az európai közérdeket megtestesítő szupranacionális szervezetre. Ezt követte az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása 1951 áprilisában. Az ESZAK célja a szén és acél közös piacának létrehozása volt, amely lehetővé teszi e nyersanyagok és termékek közös ellenőrzését, tervezését és kiaknázását. 1957. március 25-én a Római Szerződések aláírásával, Franciaország, Olaszország, a Német Szövetségi Köztársaság és a Benelux-államok részvételével megszületett az Európai Gazdasági Közösség (European Economic Community – EEC), valamint az Európai Atomenergia Közösség (Euratom). Az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergiai Közösség 1967. július 1-jén egyesült és megalakította az Európai Közösségeket (European Communities – EC, a többes számot az 1980-as években elhagyták). Az EGK által támogatott liberális kereskedelempolitika sikeresen fellendítette a nyugat-európai országok kereskedelmi forgalmát és gazdaságát, elfogadtatva a tagállamokkal az EK fokozottabb integrációját. Az ún. északi bővítés keretében, 1972. január 22-én aláírt csatlakozási szerződések nyomán Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozott az EK-hoz. (Érdekes, hogy Grönland, Dánia külső országrésze, amely még a teljes dán fennhatóság alatt csatlakozott a közösséghez, 1985-ben kilépett.) Az 1980-as években azonban, főként a déli, mediterrán bővítés kapcsán merültek fel problémák. A tagállamok – különösen Franciaország – növekvő ellenállása késleltette az új tagok felvételét. Olyan akadályok bukkantak fel, mint a mezőgazdasági politika, a halászati politika átalakítása, a döntéshozatali eljárások hatékonytalansága. Mégis, 1981. január 1-jével Görögország, 1986. január 1-jével pedig Spanyolország és Portugália is csatlakozott az Európai Közösséghez. A 90-es évek elején a korábbi NDK, mint az egyesített Németország része került be az Európai Közösségbe. Az EK államainak még szorosabb gazdasági és politikai unióját szorgalmazó erőfeszítések eredményeként 1991 decemberében megszületett a szerződés az Európai Unióról (Maastrichti szerződés). A szerző- dés 1993. november 1-jén lépett hatályba, amikor is az Európai Közösség átalakult Európai Unióvá, az Európai Gazdasági Közösség új elnevezése Európai Közösség lett. Az Unió építménye ettől a pillanattól fogva három pilléren nyugszik. Első pillére az immár Európai Közösség névre átkeresztelt gazdasági együttműködés, második pillére a közös kül- és biztonságpolitika, harmadik „lábazata” pedig a bel- és igazságügyi együttműködés. A Maastrichti szerződés megnyitotta az utat más európai országok csatlakozása előtt is. 1994-ben – 1995. január 1-jei hatállyal – az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) négy tagállama közül Ausztriát, Finnországot, és Svédországot is felvették az Európai Unióba. Az 1990-es évek elején megkezdődtek a tárgyalások a közép- és kelet-európai országok csatlakozásáról. 1991 decemberében megkötötték a társulási egyezményt Magyarországgal, 1992 márciusában pedig Lengyelországgal, s 1992 szeptemberében az Európai Parlament mindkét ország társulását jóváhagyta. Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia társult tagságát 1993 októberében hagyta jóvá az Európai Parlament. Az 1990-es évek közepétől folynak tárgyalások a teljes jogú tagság elnyerésének feltételeiről és idejéről.
author2 Kowalik, Tamás
format Other/Unknown Material
author Szabó, Kornélia
Kiskúti, Petra
author_facet Szabó, Kornélia
Kiskúti, Petra
author_sort Szabó, Kornélia
title Az örök görögország és a változó Európa
title_short Az örök görögország és a változó Európa
title_full Az örök görögország és a változó Európa
title_fullStr Az örök görögország és a változó Európa
title_full_unstemmed Az örök görögország és a változó Európa
title_sort az örök görögország és a változó európa
publishDate 2001
url http://hdl.handle.net/10831/34793
long_lat ENVELOPE(155.615,155.615,63.788,63.788)
geographic Volna
geographic_facet Volna
genre Grönland
genre_facet Grönland
op_relation http://hdl.handle.net/10831/34793
LOMS: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/34793/1/SzaboKorneliaKiskutiPetra-Gorogorszag_unpw.pdf
op_rights info:eu-repo/semantics/openAccess
_version_ 1766021532509798400
spelling fteotvoslorandun:oai:edit.elte.hu:10831/34793 2023-05-15T16:31:50+02:00 Az örök görögország és a változó Európa Szabó, Kornélia Kiskúti, Petra Kowalik, Tamás 2001 application/pdf http://hdl.handle.net/10831/34793 hun hun http://hdl.handle.net/10831/34793 LOMS: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/34793/1/SzaboKorneliaKiskutiPetra-Gorogorszag_unpw.pdf info:eu-repo/semantics/openAccess jogtudomány politológia társadalomtudomány politikatudomány info:eu-repo/semantics/other hallgatói dolgozat 2001 fteotvoslorandun 2020-09-09T08:11:14Z Az európai integráció jelenlegi állapota az 1950-es években a hatok által elkezdett fokozatos közösségépítő folyamat eredménye. A második világháború befejezését követően a megmaradt romok között joggal merült fel a kérdés: mi legyen Európával? A válasz kézenfekvő: integráció. 1946 szeptemberében Churchill Zürichben tartott beszédében vázolta fel először az integráció lehetséges jövőképét, amikor Európai Egyesült Államokról beszélt. Egy Franciaország és Németország vezetése alatt álló olyan unióról beszélt, amelybe minden csatlakozni kívánó állam beléphet. Az egyre súlyosbodó kelet-nyugat konfliktus fényében az európai mozgalom tartós lendületet kapott az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezettől (Organisation for European Economic Cooperation – OEEC), melyet a Marshallterv hathatós végrehajtására hoztak létre. Az amerikaiak szintén támogatták az európai egyesítés tervét, hiszen ettől remélték a rájuk nehezedő teher könnyítését, a nyugat-európai országok pedig a közösség létrehozásával szerették volna elkerülni valamely új nemzetállam törekvését az egyeduralomra. Az európai egyesítés ötlete nem kötődött egyetlen politikai koncepcióhoz. Nem ragaszkodtak egy teljesen zárt modellhez, így a fejlődés irányát mindig az adott nemzetközi-politikai helyzet határozhatta meg. Első lépésként 1949. május 5-én az Európa Tanácsot alapították meg, ez volt az európai mozgalom születésének pillanata. A politikai csatározások főleg akörül zajlottak, hogy a nemzetek átruházzák-e szuverenitásukat Európára, azaz az európai közérdeket megtestesítő szupranacionális szervezetre. Ezt követte az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása 1951 áprilisában. Az ESZAK célja a szén és acél közös piacának létrehozása volt, amely lehetővé teszi e nyersanyagok és termékek közös ellenőrzését, tervezését és kiaknázását. 1957. március 25-én a Római Szerződések aláírásával, Franciaország, Olaszország, a Német Szövetségi Köztársaság és a Benelux-államok részvételével megszületett az Európai Gazdasági Közösség (European Economic Community – EEC), valamint az Európai Atomenergia Közösség (Euratom). Az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergiai Közösség 1967. július 1-jén egyesült és megalakította az Európai Közösségeket (European Communities – EC, a többes számot az 1980-as években elhagyták). Az EGK által támogatott liberális kereskedelempolitika sikeresen fellendítette a nyugat-európai országok kereskedelmi forgalmát és gazdaságát, elfogadtatva a tagállamokkal az EK fokozottabb integrációját. Az ún. északi bővítés keretében, 1972. január 22-én aláírt csatlakozási szerződések nyomán Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozott az EK-hoz. (Érdekes, hogy Grönland, Dánia külső országrésze, amely még a teljes dán fennhatóság alatt csatlakozott a közösséghez, 1985-ben kilépett.) Az 1980-as években azonban, főként a déli, mediterrán bővítés kapcsán merültek fel problémák. A tagállamok – különösen Franciaország – növekvő ellenállása késleltette az új tagok felvételét. Olyan akadályok bukkantak fel, mint a mezőgazdasági politika, a halászati politika átalakítása, a döntéshozatali eljárások hatékonytalansága. Mégis, 1981. január 1-jével Görögország, 1986. január 1-jével pedig Spanyolország és Portugália is csatlakozott az Európai Közösséghez. A 90-es évek elején a korábbi NDK, mint az egyesített Németország része került be az Európai Közösségbe. Az EK államainak még szorosabb gazdasági és politikai unióját szorgalmazó erőfeszítések eredményeként 1991 decemberében megszületett a szerződés az Európai Unióról (Maastrichti szerződés). A szerző- dés 1993. november 1-jén lépett hatályba, amikor is az Európai Közösség átalakult Európai Unióvá, az Európai Gazdasági Közösség új elnevezése Európai Közösség lett. Az Unió építménye ettől a pillanattól fogva három pilléren nyugszik. Első pillére az immár Európai Közösség névre átkeresztelt gazdasági együttműködés, második pillére a közös kül- és biztonságpolitika, harmadik „lábazata” pedig a bel- és igazságügyi együttműködés. A Maastrichti szerződés megnyitotta az utat más európai országok csatlakozása előtt is. 1994-ben – 1995. január 1-jei hatállyal – az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) négy tagállama közül Ausztriát, Finnországot, és Svédországot is felvették az Európai Unióba. Az 1990-es évek elején megkezdődtek a tárgyalások a közép- és kelet-európai országok csatlakozásáról. 1991 decemberében megkötötték a társulási egyezményt Magyarországgal, 1992 márciusában pedig Lengyelországgal, s 1992 szeptemberében az Európai Parlament mindkét ország társulását jóváhagyta. Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia társult tagságát 1993 októberében hagyta jóvá az Európai Parlament. Az 1990-es évek közepétől folynak tárgyalások a teljes jogú tagság elnyerésének feltételeiről és idejéről. Other/Unknown Material Grönland Eötvös Loránd University: ELTE Digital Institutional Repository (EDIT) Volna ENVELOPE(155.615,155.615,63.788,63.788)