Evolutionary relationships of bat-related viruses of European bats

• Main Author: Kemenesi Gábor
• Other Authors: TTK Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola, Dr. Jakab Ferenc, Pécsi Tudományegyetem
• Language: English
• Published: 2018
• Subjects: vírus; denevér; metagenomika; evolúció; PCR; virus; bat; metagenomics; evolution; Antarktis*
• Online Access: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/17348

A denevérek rendje (Chiroptera) jelenleg több mint 1250 fajt számlál, amely a bolygón élő emlősök körübelül 20%-át jelenti. Rendkívül széles földrajzi elterjedésüknek köszönhetően az Antarktisz kivételével minden kontinensről ismertek, olyan különleges biológiai adaptációkkal rendelkeznek, mint például az echolokáció vagy a repülés. Filogenetikai vizsgálataikból igen alapos irodalmi háttér áll rendelkezésre, amely jelenlegi ismereteink szerint a korai Eocénba teszi első megjelenésüket (50-52 millió évvel ezelőtt). Tekintettel viszonylag hosszú evolúciós múltjukra és a szárazföldi emlősök között egyedülálló repülési képességükre, rendkívül jelentős fajgazdagságra és földrajzi elterjedésre tettek szert. Egyelőre tudományos szempontból kevéssé magyarázott az a képességük, miszerint tünetmentes hordozói számos magas patogenitású kórokozónak. Hosszú evolúciós múltjuk és rendkívül változatos diverzifikációjuk számos koevolúciós folyamatot is eredményezett a velük kapcsolatban álló élőlényekkel, köztük ektoparazitákkal vagy vírusokkal is. A virális zoonózisok állatokról emberre terjedő vírusokat jelentenek. A zoonózisok jelentős hányada vadállatokról kerül a humán populációra. Érdekes módon az ilyen fertőzési események gyakrabban történnek meg vadállatok-emberek, mint háziállatok-emberek között. Az elmúlt évtizedben a denevérek egyre gyakrabban jelentették egy-egy humán populációban kitört járvány forrásait. Markáns példa a 2002-2003-as SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) coronavírus világjárvány, vagy a jelenleg is tartó MERS (Middle Eastern Respiratory Syndrome) coronavírus járvány az Arab-félszigeten. A 2014-es nyugat-afrikai ebolavirus járvány legvalószínűbb forrásaként is a denevéreket tartják számon. A WHO által számontartott, emberiségre legveszélyesebb kórokozók közül is több denevérekhez köthető (Nipahvirus, Hendravirus, Filovírusok stb). A globalizációs folyamatok (kereskedelem, turizmus stb.) és az emberiség folyamatos térnyerése egyre több denevér-ember kontakt eseményre ad lehetőséget, amely tekintettel az ismertetett tényekre komoly közegészségügyi kockázatot jelent a felbukkanó virális zoonózisok tekintetében. Az elmúlt évtizedekben felbukkant két magas patogenitású coronavirus (SARS, MERS) megjelenése az emberi populációban is ezeknek a folyamatoknak volt köszönhető.