Immunológiai, cito- és molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei és azok jelentősége az epiteliális pajzsmirigydaganatok patogenézisében és kórlefolyásában

• Main Author: Juhász, Ferenc
• Other Authors: Lukács, Géza, DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- I. sz. Sebészeti Klinika, Klinikai orvostudományok doktori iskola
• Language: Hungarian; English
• Published: 2006
• Subjects: Klinikai orvostudományok; Orvostudományok; Newfoundland
• Online Access: http://hdl.handle.net/2437/2174

A pajzsmirigy daganatok etiopatogenetikai kutatása, annak különleges biológiai tulajdonságai miatt rendkívül szerteágazó. A sokszínű, az egész világon folyó újabb tudományos vizsgálatokkal párhuzamosan, több mint húsz éve indítottuk el azokat a kutatásokat, amelyek eredményeit a mellékelt publikációkban összefoglaltuk. A pajzsmirigy karcinóma molekuláris alapjaival foglalkozó ismeretek gyorsan és folyamatosan növekednek. Az immunszisztéma válaszkészségének megértése azonban még várat magára. Az immunválasz és a pajzsmirigy karcinóma összefüggésének szempontjából értékes, de egyben egymásnak ellentmondó eredmények születtek számos szerző tollából. Az eredmények és vélemények igen különbözőek az irodalomban. E sok kérdőjelet tartalmazó probléma határozta meg célkitűzéseinket. Vizsgálni kívántuk : A pajzsmirigy karcinómában szenvedő betegek HLA antigénjeit azzal a céllal, hogy találunk-e olyan allélt, amely a betegekben szignifikánsan gyakrabban fordul elő, jelezve valamilyen összefüggést a betegség manifesztációjával, a rosszindulatúság fokával, a metasztázis kiterjedésével, lokalizációjával, vagy az immunszisztéma válaszkészségével. Ugyanilyen szempontokból tanulmányoztuk az IgG nehéz lánc allotípusait (Gm). Megfelelő matematikai analízisek segítségével kívántuk eredményeinket elemezni. HLA tipizálást, bazális/stimulált kalcitonin meghatározásokat, valamint családvizsgálatot végeztünk medulláris karcinómás betegekben és családtagjaikban azzal a céllal, hogy összefüggést keressünk az immungenetikai determináció és a betegség kialakulása és lefolyása között. Kimutatható-e citogenetikai módszerekkel olyan kromoszóma-eltérés, ami általában jellemző a benignus és malignus pajzsmirigy daganatokra? Különböznek-e szövettanilag eltérő pajzsmirigydaganat típusok citogenetikailag? Van-e összefüggés a kromoszóma-eltérések és a betegség progressziója között? Jó-és rosszindulatú humán daganatokban egyaránt megtalálható Ha, N, K ras oncogen mutáció a jól differenciált malignus (PTC, FTC, FPTC) és a benignus follikuláris pajzsmirigy tumorokban milyen gyakorisággal fordul elő? Milyen szerepe lehet a ras onkogéneknek a pajzsmirigy neopláziák kialakulásában, fenntartásában és progressziójában? Van-e különbség a földrajzilag távoleső /Kelet-Magyarország, NewFoundland/Kanada/ területeken élők benignus és malignus pajzsmirigy daganataiban észlelt ras onkogén mutáció gyakoriságában, illetve, hogy milyen környezeti hatások befolyásolhatják a pajzsmirigy neopláziák létrejöttét. PhD Bibliogr.: p. 62-68