A barna rétihéja (Circus aeruginosus) táplálkozás-biológiája és fiókanevelése a Dévaványai-Ecsegi pusztán

• Main Author: László, Donát
• Other Authors: Zsigrai, György, Tóth, László, DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
• Language: Hungarian
• Published: 2011
• Subjects: barna rétihéja; Circus aeruginosus; táplálkozás; fiókanevelés; viselkedés; DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelem; Napi; Microtus arvalis
• Online Access: http://hdl.handle.net/2437/115012

Hazánkban a barna rétihéja (Circus aeruginosus) táplálkozásával kapcsolatos kutatások az ezredfordulóig az elhullott, vagy lelőtt példányok gyomortartalmainak kimutatására terjedtek ki. A gyomortartalom vizsgálatok nem adnak teljes képet a madarak zsákmányszerzési szokásairól, mivel csak a pillanatnyilag elfogyasztott, vagy legutóbb elfogott állatról szolgáltatnak információt. A külföldi vizsgálatokban a madarak köpeteinek és táplálékmaradványainak gyűjtése mellett vizuális megfigyeléseket is végeztek. Ezen összetett vizsgálatok eredménye már sokkal megbízhatóbb, viszont a fészek megfigyelése céljából épített leshelyek a madarak számára komoly zavarással járhatnak. A jelen kutatási programban alkalmazott fészekkamerás megfigyelésekkel a madarak zavarása nélkül pontos képet kaptunk a barna rétihéja táplálékspektrumáról a fiókanevelési időszakban. A módszer használatával nyomon követhetjük a fiókák fejlődését és a szülőmadarak viselkedését is. A Dévaványai-Ecsegi pusztán végzett vizsgálatok a következő eredménnyel zárultak: 2011-ben a madarak táplálékának 94%-át kisemlősök alkották. Ennek túlnyomó része mezei pocok (Microtus arvalis) volt (86%), valamint kis számban pirók erdei egeret és énekesmadár fiókákat zsákmányoltak. Célkitűzésem a barna rétihéja apróvad állományra gyakorolt hatásának vizsgálata volt. A megfigyelt időszakban a területen élő két legfontosabb apróvadfajra, a mezei nyúlra (Lepus europaeus) és a fácánra (Phasianus colchicus) a rétihéják semmilyen veszélyt nem jelentettek. A vizsgálatok a táplálék faji összetételének elemzése mellett kiterjedtek a zsákmányok napi, napszakos és fiókák közötti eloszlására is. A madarak naponta átlagosan 16 zsákmányt szereztek, legnagyobb részét délelőtt 6-10 óráig. A kikelt 4 fiókából az idősebbek között fellépő agresszió következtében csak 3 maradt életben. Köztük a táplálékeloszlás közel azonos mértékű volt. Foglalkoztam a szülő madarak viselkedésével és munkamegosztásával a fiókanevelési időszakban, végezetül az idei év vizsgálatait összehasonlítottam a 2003-ban, 2006-ban és 2007-ben végzettekkel. Bsc Természetvédelmi mérnöki