A macskabagoly (Strix aluco) táplálékprefernciájának vizsgálata a Zempléni-hegység területén

• Main Author: Firmánszky, Gábor
• Other Authors: Bihari, Zoltán, DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
• Language: Hungarian
• Published: 2010
• Subjects: macskabagoly; táplálkozási stratégia; DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelem; Strix uralensis
• Online Access: http://hdl.handle.net/2437/96760

A természet értékeiben, egy-egy faj vagy élőlénycsoport védelmében, ismereteit mélyebbre ásni kívánó ember előszeretettel választ ritka, problémás védelmi helyzetű fajt a vizsgálatának tárgyául. E fajok többsége kisebb egyedszámuk, vagy területi diszperziójuk révén rengeteg energiát vesz el a terepi kutatótól, igaz védelmük sikeressége, egy–egy faj egyedszámának stabilizálása, netán növekedése óriási sikert jelent. Emellett viszont ott van a számtalan ma még „közönségesnek” mondott, de inkább stabil állománnyal rendelkező faj, melyek mellett ha el nem is megyünk, de kevesebb figyelmet fordítunk rájuk. Tudjuk azonban, hogy világunk, benne természeti értékeink helyzete napról-napra változik, és könnyen lehet a ma még általánosan elterjedt fajokból ritka, netán a kihalás felé sodródó. Ezt fölismerve született meg a Mindennapi Madaraink Monitoring Program is, melynek eredményeként a mindenki által jól felismerhető fajokra vonatkoztatva, ha nem is egzakt számokat, de legalább trendeket látunk, s ennek tükrében védelmi intézkedések (jogszabályi szinten, illetve terepi viszonyok között) foganatosíthatók. Amennyiben dolgozatom „főszereplőjére” a macskabagolyra gondolunk, akkor megállapíthatjuk, hogy viszonylag nagy elterjedési területtel és jelenlegi tudásunk szerint stabil populációval rendelkezik Európában és Magyarországon is. A védelme igazából nem kíván különösebb beavatkozást, jól belakja a változatos természetes élőhelyeket és sikeres az antropogén környezetben is. Az 1970-es évektől a Zempléni-hegység területén intenzív állománynövekedés indult be az uráli bagoly (Strix uralensis) esetében, ami az 1990-es évek végén gyakorlatilag elérte azt az állapotot, hogy a hegység teljes területén megtalálható. A két faj helyzete és interakcióinak lehetséges hatásai, táplálkozásbeli azonosságaik, különbségeik, hasonló élőhely használatuk rendkívül érdekes. Ezek a kérdések nemzetközi tekintetben is összehasonlíthatóvá teszik a Zempléni-hegységet más tájakkal hisz a két faj tekintetében számos országban folynak vizsgálatok, ...