Zárt térben tartott sólyomfélék szaporításának sajátosságai

• Main Author: Csenkey, Gábor
• Other Authors: Dr. Juhász, Lajos, DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
• Language: Hungarian
• Published: 2010
• Subjects: Solymászat; Tenyésztés; DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Vadászat; vadgazgazdálkodás; DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Állattenyésztéstan; Falco peregrinus
• Online Access: http://hdl.handle.net/2437/96730

Ma Magyarországon körülbelül 200-250 fő foglalkozik solymászattal. Ezen emberek többsége a Magyar Solymász Egyesületben tömörödik. A tagság létszáma 200 fő körül mozog, valamint 35-50 tagjelölt várja taggá válását. Ezen emberek 55-60%-a vadászik sólyomfélékkel. A természetvédelmi törvény tiltja a sólyomfélék természetből való kivételét. Solymászati célra, tenyésztett madarakat, illetve külföldről importált madarakat lehet használni. Az elhullott, elveszett madarak pótlásához éves szinten 35-50 db fiatal madárra lenne igény. A törvény által solymászatra használható sólyomfélék: a vándorsólyom (Falco peregrinus), a vadászsólyom (Falco rusticulus), a lanner sólyom (Falco biarmicus), továbbá ezek alfajai. A törvény 2 db vadászmadár tartására(és ezen madarak pótlásához), 2 pár tenyészmadár tartására ad lehetőséget. Jelenleg az országban 6-8 ember foglalkozik aktívan tenyésztéssel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfigyelhető, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű fiatal madár Magyarországon. Célom az volt, hogy egy olyan leíró elemzést készítsek, amely segítséget tud nyújtani a solymászoknak abban, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe a párok kiválasztásánál. További célom, a szaporítási technológiákban felmerülő nehézségek, problémák kivizsgálása és elemzése. Azért tartom fontosnak egy ilyen elemző leírás elkészítését, mert kutatásaim során csak általános tenyésztési leírásokat találtam. Kutatásaimat részben Szerbiában Zentán folytattam, egy európai szinten nagynak tekinthető telepen, ahol 120 pár madárral dolgoztam. Valamint több hazai sólyomtenyésztőnél végeztem megfigyeléseket, méréseket. Ezen begyűjtött adatokat feldogoztam, következéseket vontam le belőle. Mindezt olyan módon, hogy az általam összegyűjtött adatok, és tapasztalatok, átláthatóak és könnyen értelmezhetőek legyenek a tenyészést folytató, és a tenyésztést újonnan kezdő solymászoknak. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a tenyésztői munka a lehető magasabb színvonalon valósuljon meg. Agrármérnök régi képzés