[MÉK] A nanoszelén-kiegészítés hatása a vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) termelési paramétereire és nyomelem felvételére

• Published in: Acta Agraria Debreceniensis
• Main Authors: Juhász, Péter, Fehér, Milan, Csorvasi, Éva, Bársony, Péter, Remenyik, Judit, Sztrik, Attila, Prokisch, József, Stündl, László, Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnö), Bársony Péter (1975-) (agrármérnök), Gálné Remenyik Judit (1965-) (vegyész), Sztrik Attila (1983-) (táplálkozástudomány), Prokisch József (1966-) (egy. docens), Stündl László (1970-) (agrármérnök), Fehér Milán (1985-) (állattenyésztés), Csorvási Éva (2020-) (PhD hallgató)
• Other Authors: Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet -- 4040, MÉK, Debreceni Egyetem
• Language: Hungarian
• Published: 2021
• Subjects: magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban; nanoszelén; vörös árnyékhal; akvakultúra; haltakarmányozás; szabad zsírsav; Napi; Sciaenops ocellatus
• Online Access: http://hdl.handle.net/2437/301531; http://webpac.lib.unideb.hu:8082/ebib/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+BIBFORM090805; https://ojs.lib.unideb.hu/actaagrar/article/view/1958; https://doi.org/10.34101/actaagrar/57/1958

A szelén esszenciális, antioxidáns hatású mikroelem. Számos enzim alkotórésze, az állati szervezetek természetes komponense. A takarmá - nyokhoz való adagolása mikroelem kiegészítés formájában általánosan elfogadott. Korábban több állatkísérlet igazolta, hogy a nanoszelén az eddig használt szelénformáknál jobb antioxidáns hatású, azonban halakra gyakorolt szerepéről még kevés információ áll rendelkezésünkre. Kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy egy gyári táp nanoszelén kiegészítése hogyan befolyásolja a termelési paramétereket, illetve a halak testösszetételét. Statisztikailag elemeztük az összefüggést a kezelések, és a halak testében felhalmozódott szelén, illetve a takarmányértékesítés között. Arra is kerestük a választ, hogy a nanoszelén képes-e toxikus hatást kifejteni nagyobb dózisban. A halakat egy ivadéknevelő recirkulációs rendszerbe helyeztük ki, 12 db 70 literes műanyag medencébe. A víz sótartalma és hőmérséklete a 8 hetes kísérlet alatt végig állandó volt. A takarmányozás étvágy szerint történt, napi 4 alkalommal. A kontroll mellett öt (1; 1,5; 2,5; 5,5; 10,5 mg Se/kg) kezelést állítottunk be, két ismétlésben A termelési paraméterek tekintetében csak az FCR és a megmaradás értékeiben tudtunk szignifikáns különbséget (p<0,05) kimutatni az egyes csoportok között. Azonban igen szoros kapcsolatot találtunk (r=0,752–0,780; p<0,01) a kísérleti beállítások és a halak által akkumulált szelén mennyisége között. A szabad zsírsav-tartalmat elemezve azt tapasztaltuk, hogy a szelén felvétele minden csoportban szignifikánsan meg - emelte azok szintjét. Leglátványosabban az n-3 zsírsavak mennyisége változott. Megállapítható tehát, hogy a 0,5 mg/kg-nál nagyobb nanoszelén-bevitel nem változtatta meg jelentősen a termelési mutatókat, azonban a gyári tápok szelén tartalmát érdemes lehet 1,5 mg/kg-ig növelni vörös árnyékhal termelésnél. LB